शिवदृष्टि
Śivadṛṣṭi
- 1 atha śakteḥ parāvasthā yairbhaktyā parigīyate | yuktyā prakāśito … ഇനി ശക്തിയുടെ പരാവസ്ഥയെ ഭക്തിയോടെ ഏവർ പരിഗാനം ചെയ്യുന്നുവോ, യുക്തിയാൽ ദേവൻ…
- 2 na śivaḥ śaktirahito na śaktirvyatirekiṇī ശിവൻ ശക്തിരഹിതനല്ല;
- 3 śivaḥ śaktastathā bhāvānicchayā kartumīhate | śaktiśaktimatorbhedaḥ śaive jātu … ശിവൻ ശക്തനായി ഇച്ഛയാൽ ഭാവങ്ങളെ സൃഷ്ടിക്കാൻ ഈഹിക്കുന്നു;
- 4 sāmarthyaṃ yadi kalpyeta tannāmānantyameva vā സാമർഥ്യം (ശക്തി) ഭിന്നമായി കല്പിച്ചാൽ, അപ്പോൾ അനന്തപ്രതിഗമനംതന്നെ (ദോഷം വരും).
- 5 śaktimāneva śaktiḥ syācchivavatkaraṇārthataḥ ശിവനെപ്പോലെ, കരണാർഥം (പ്രവർത്തനോദ്ദേശ്യം) മൂലം ശക്തിമാൻതന്നെ ശക്തിയാകും.
- 6 muñcato'pi nijāṃ śaktiṃ svātantrye jñānamāpatet സ്വന്തം ശക്തി ഉപേക്ഷിക്കുന്നവനുപോലും സ്വാതന്ത്ര്യത്തിൽ ജ്ഞാനം ഉണ്ടാകും.
- 7 mantrastambhanatāyāṃ hi nāsau vahnistadocyate മന്ത്രസ്തംഭനാവസ്ഥയിൽ അത് അപ്പോൾ 'വഹ്നി' (അഗ്നി) എന്നു പറയപ്പെടുന്നില്ലല്ലോ.
- 8 yadyauṣṇyāvyatirekatve dṛṣṭānto dāhakāśrayāt ഉഷ്ണത്വം (അഗ്നിയിൽനിന്ന്) അവ്യതിരിക്തമെങ്കിൽ — ദാഹകത്വം ആശ്രയിക്കുന്നതുകൊണ്ട് ദൃഷ്ടാന്തം…
- 9 2śaivaiḥ sadbhirvāca eva paśyantyādikrame sthitāḥ | kalpitāstairaśaivatvamātmanaḥ pratipāditam സത്തുക്കളായ ശൈവർ വാക്കിനെ പശ്യന്ത്യാദിക്രമത്തിൽ സ്ഥിതമായി കല്പിച്ചു;
- 10 śaive vāca indriyatvamatha nādādinoditā | tadabhyāse phalāvāptiḥ sūkṣmamantrasvarūpatā ശൈവശാസ്ത്രത്തിൽ വാക്കിന് ഇന്ദ്രിയത്വം (പറയപ്പെടുന്നു);
- 11 kathitā kālapādādau nādākhyaṃ yatparaṃ tviti | parāparādibhedaśca tatraiva … കാലപാദാദിയിൽ 'നാദം' എന്നു പറയപ്പെട്ടത് ഏതാണോ അതാണ് പരം എന്നു പറയപ്പെട്ടു;
- 12 naitanna vācaḥ kathitaṃ patiśabdasya varṇitam ഇത് (പരത്വം) വാക്കിന്റേതായി പറയപ്പെട്ടതല്ല;
- 13 tathā cāha kheṭapālaḥ śabdarāśerviśeṣatām അപ്രകാരംതന്നെ ഖേടപാലൻ ശബ്ദരാശിയുടെ വിശേഷതയെ (ഉത്കൃഷ്ടത) പറയുന്നു.
- 14 svāyambhuvasya ṭīkāyāṃ bāḍhamityādinā guruḥ | tathā mataṅgaṭīkāyāṃ vyākhyāniguruṇoditam സ്വായംഭുവ(തന്ത്ര)ത്തിന്റെ ടീകയിൽ "ബാഢം" (തീർച്ചയായും) ഇത്യാദിയാൽ ഗുരു (പറയുന്നു);
- 15 tatra vā tadupāyatvātparatvenopacāritā അവിടെയോ, അത് അതിന്റെ (ശിവന്റെ) ഉപായമായതുകൊണ്ട് പരത്വേന ഉപചാരേണ പറയപ്പെട്ടു.
- 16 tadupāyātparatvaṃ ceddīpāderapyupāyatā ഉപായമായതുകൊണ്ട് പരത്വമെങ്കിൽ, ദീപാദികൾക്കും ഉപായത്വം (ഉണ്ടല്ലോ;
- 17 tasmātsamagrākāreṣu sarvāsu pratipattiṣu | vijñeyaṃ śivarūpatvaṃ svaśaktyāveśanātmakam അതിനാൽ സമഗ്രാകാരമായ സർവപ്രതിപത്തികളിലും (ജ്ഞാനങ്ങളിലും) സ്വന്തം ശക്തിയുടെ ആവേശനസ്വരൂപമായ…
- 18 piṇḍe vā kaṭikāyāṃ vā kiṃ suvarṇatvamiṣyate പിണ്ഡത്തിലോ, കട്ടിയിലോ സുവർണത്വം ഇഷ്ടമല്ലേ?
- 19 na bhūṣaṇe kuḍalādau yathā tatra svaśaktitaḥ | rūpakatvaṃ … ഭൂഷണത്തിൽ — കുണ്ഡലാദിയിൽ — മാത്രമല്ല (സ്വർണത്വം);
- 20 tathecchayā samāviṣṭastathā śaktitrayeṇa ca | tathā tathā sthito … അപ്രകാരം ഇച്ഛയാൽ സമാവിഷ്ടനായി, അപ്രകാരം ശക്തിത്രയത്താൽ, ആ ആ വിധത്തിൽ ഭാവങ്ങളായി സ്ഥിതൻ;
- 21 ityukte'tra samākṣepaḥ pakṣasyāsya vidhīyate | ādau tāvadvikāritvaṃ śivatattvasya … ഇപ്രകാരം പറഞ്ഞപ്പോൾ ഈ പക്ഷത്തിനെതിരെ ഇവിടെ ഒരു ആക്ഷേപം ഉന്നയിക്കപ്പെടുന്നു: ആദ്യംതന്നെ…
- 22 nānāvikārarūpeṇa jaḍataivamavasthitā | tathā sāvayavatvaṃ ca parādhīnatvameva ca നാനാവികാരരൂപേണ ഇപ്രകാരം ജഡത അവസ്ഥിതമാകുന്നു;
- 23 nyūnatvādi vināśitvaṃ tathollaṅghananiṣkṛtiḥ ന്യൂനത്വാദിയും വിനാശിത്വവും, അപ്രകാരം ഉല്ലംഘനവും (അതിന്റെ) നിഷ്കൃതിയും (പ്രായശ്ചിത്തവും…
- 24 yatropari na hastādi neyamīśvarasaṃnidhau | tatra pādavihārādeḥ sphuṭameva … എവിടെ ഈശ്വരസന്നിധിയിൽ കൈ മുതലായവ മേലെ (ഉയർത്തുന്നത്) പാടില്ലയോ, അവിടെ കാൽനടയായി നടക്കുക…
- 25 evaṃ sati samagrasya vyavahārasya bhaṅgitā | tathaivaṃ saṃpravṛttau … ഇപ്രകാരമെങ്കിൽ സമഗ്രവ്യവഹാരത്തിന്റെ ഭംഗം (വരും);
- 26 nānāvādaiḥ svasiddhāntaiḥ sākamatra virodhitā | sarvabhāvaśivatvena nāstitā bandhamokṣayoḥ ഇവിടെ നാനാവാദങ്ങളുമായും സ്വന്തം സിദ്ധാന്തങ്ങളുമായും വിരോധം (വരും);
- 27 tadabhāvāddevaguruśāstrocchedo bhavettarām | nirarthakatvaṃ śāstrasya karaṇe tannirūpaṇe അവയുടെ അഭാവത്താൽ ദേവ-ഗുരു-ശാസ്ത്രങ്ങളുടെ ഉച്ഛേദം അത്യന്തം വരും;
- 28 sarveṣāmeva muktatve sthite kasyopadeśyatā | dharmādharmau nasaṃ baddhau … എല്ലാവരും മുക്തരായിരിക്കെ, ആർക്ക് ഉപദേശ്യത്വം?
- 29 tataśca śivadharmādervedāderakṛtārthatā | nimittasamavāyayādikāraṇeṣu samānatā അതിനാൽ ശിവധർമാദികളുടെയും വേദാദികളുടെയും അകൃതാർഥത (നിഷ്ഫലത വരും);
- 30 pṛthivyādikalpanayā kalpanāvān śivo bhavet | śivatattve sānubhave paśyantītulyatā … പൃഥിവ്യാദികളായി കല്പിക്കപ്പെടുന്നതുകൊണ്ട് ശിവൻ കല്പനാവാനായിത്തീരും;
- 31 icchāvatkāryaniṣpattyā punaricchāntarodgame | śivasya heturvaktavyo yadarthaṃ sā navodgatā ഇച്ഛാവാനായ (ശിവന്) ഒരു കാര്യം നിഷ്പന്നമായശേഷം വീണ്ടും മറ്റൊരു ഇച്ഛ ഉദിക്കുമ്പോൾ,…
- 32 viśvasyāsatyarūpatvaṃ yairvākyairvarṇitaṃ kvacit | śivoktaistairvirodhaḥ syātsarvasatyatvavādinaḥ വിശ്വത്തിന്റെ അസത്യരൂപത്വം ശിവൻ പറഞ്ഞ ഏതു വാക്യങ്ങളാൽ എവിടെയോ വർണിക്കപ്പെട്ടുവോ, ആ…
- 33 tadātmano hi sthūlasya sūkṣmasyātha vikāritā എന്തെന്നാൽ അവ ഏതിന്റെ ആത്മാവാണോ, ആ സ്ഥൂലത്തിന്റെയും സൂക്ഷ്മത്തിന്റെയും വികാരിത (വരും).
- 34 kṣīramāyāprakṛtivadyāvataścaiva yāvatī | śivasya tādṛgātmamutpadyetātra yogivat ക്ഷീരം-മായ-പ്രകൃതി എന്നിവയെപ്പോലെ, യോഗിയെപ്പോലെ, ഇവിടെ ശിവന് എത്രയോ അത്രയും അത്തരം…
- 35 icchayā sarvabhāvatvamanekātmatvameva ca | nātra svātmavikāreṇa janayedbhāvamaṇḍalam ഇച്ഛയാൽ സർവഭാവത്വവും അനേകാത്മത്വവും (ഉണ്ടാകുന്നു);
- 36 yathā na yogino'stīha nānāsainyaśarīrakaiḥ ഇവിടെ യോഗിക്ക് നാനാസൈന്യശരീരങ്ങളാൽ (മായാസൃഷ്ടികളാൽ) വിഭാഗം ഇല്ലാത്തതുപോലെ,
- 37 vibhāgastadvadīśasya madhyotkṛṣṭanikṛṣṭakaiḥ | bhāvairnāsti vibhedatvamathavāmbudhivīcivat അപ്രകാരം ഈശന് മധ്യമ-ഉത്കൃഷ്ട-നികൃഷ്ടഭാവങ്ങളാൽ വിഭാഗം ഇല്ല;
- 38 tatra vicitvamāpannaṃ na jalaṃ jalamucyate | na ca … അവിടെ വീചിത്വം (തരംഗത) പ്രാപിച്ച ജലം 'ജലമല്ല' എന്നു പറയപ്പെടുന്നില്ല;
- 39 niścalatve'pi hi jalaṃ vīcitve jalameva tat | vīcibhistadviśiṣṭaṃ … നിശ്ചലത്വത്തിലും ജലം ജലംതന്നെ;
- 40 ata eva parecchāto na jaḍatvamavasthitam | pṛthivyāditattvagaṇe jaḍatvaṃ … ഇതുകൊണ്ടുതന്നെ പരേച്ഛയാൽ ജഡത്വം അവസ്ഥിതമല്ല;
- 41 na tathā jaḍatā kvāpi tathāgre suvicāritaiḥ | varṇayiṣyāma … (യഥാർഥത്തിൽ) ജഡത അവിടെ എങ്ങുമില്ല;
- 42 svecchāto bhāvarūpatve parādhīnā kutaḥ sthitiḥ സ്വന്തം ഇച്ഛയാൽ ഭാവരൂപത്വം പ്രാപിക്കുമ്പോൾ, പരാധീനമായ സ്ഥിതി എവിടെനിന്ന്?
- 43 kṣīravadyadi vocyeta parādhīnaṃ jaḍaṃ bhavet | etayaiva diśā … ക്ഷീരംപോലെ "പരാധീനമായത് ജഡമാകും" എന്നു പറഞ്ഞാൽ — ഇതേ വഴിക്കുതന്നെ ശുദ്ധ-ന്യൂനാദിദൂഷണവും…
- 44 abhagne svasya rūpatve śuddhanyūnādikaṃ kutaḥ | patadgrahādike hemni … സ്വന്തം രൂപം ഭഗ്നമാകാത്തപ്പോൾ ശുദ്ധ-ന്യൂനാദി എവിടെനിന്ന്?
- 45 sthitameva na hemno'sya kācidasti vibheditā | caṇḍālasadmago vahnirna … ഈ സ്വർണത്തിന് യാതൊരു വിഭേദതയും ഇല്ല, ഒന്നുപോലെ സ്ഥിതംതന്നെ;
- 46 tathaiva syādathocyeta vahneḥ saṃskāracodanā | śāstreṣu varṇitā kasmātkāryārthaṃ … അപ്രകാരംതന്നെ ആകും;
- 47 na svarūpavibhāgo'tra tathā tasya vyavasthiteḥ | saṃjñākaraṇamātraṃ tadvyavahārāya … ഇവിടെ സ്വരൂപവിഭാഗമില്ല, അത് അപ്രകാരംതന്നെ വ്യവസ്ഥിതമായതുകൊണ്ട്;
- 48 vyavahāro'pyavidyā no tathātveneśvarasthitiḥ | tenaiva vā tathā kḷptastathā … വ്യവഹാരവും നമുക്ക് അവിദ്യയല്ല;
- 49 hemapiṇḍe hemataiva syāccenna mukuṭādike "സ്വർണപിണ്ഡത്തിൽ സ്വർണത്വംതന്നെയുണ്ട്, മുകുടാദിയിൽ ഇല്ല" എന്നു പറഞ്ഞാൽ —
- 50 satkṛtau tadvinirṇeyaṃ yā collaṅghanacodanā (ദേവന്റെ) സത്കാരക്രിയയിലും ഉല്ലംഘനത്തിന്റെ ചോദന (നിഷേധവിധി) ഏതാണോ — അത് നിർണയിക്കേണ്ടതാണ്.
- 51 evaṃ pravartane tasya na nimittasamudgamaḥ ഇപ്രകാരം അവന്റെ (സൃഷ്ടി)പ്രവർത്തനത്തിൽ (ബാഹ്യ)നിമിത്തത്തിന്റെ ഉദ്ഗമം ഇല്ല.
- 52 yadi svarūpavibhraṃśācchāktarūpādikalpanā | tadvaktavyaṃ nimittatvaṃ kimarthaṃ rūpamūjjhati സ്വരൂപവിഭ്രംശത്താൽ (സ്വരൂപം നഷ്ടപ്പെടുമ്പോൾ) ശാക്തരൂപാദികളുടെ കല്പന (ഉണ്ടാകുന്നു) എങ്കിൽ,…
- 53 śaktitrayasvarūpatvaṃ sarvaṃ yatrāstyavasthitam എവിടെ ശക്തിത്രയസ്വരൂപത്വം മുഴുവൻ അവസ്ഥിതമായി ഉണ്ടോ,
- 54 nimittaṃ kalpyate tatra nimittaṃ tatra kalpyatām | atathātve … അവിടെ നിമിത്തം കല്പിക്കപ്പെടുന്നുവെങ്കിൽ, അവിടെ നിമിത്തം കല്പിക്കപ്പെടട്ടെ;
- 55 purā śāntasvarūpatvaṃ paścāttādṛgavasthitiḥ | śānte śivatvaṃ sthūle'pi śivatvaṃ … എവിടെ പൂർവം ശാന്തസ്വരൂപത്വവും പിന്നീട് അത്തരം (സക്രിയ) അവസ്ഥിതിയും, ശാന്തത്തിൽ ശിവത്വവും…
- 56 tatra kā śāntatā brūhi śakteḥ kiṃ vastutā na … അവിടെ ശാന്തത എന്തെന്നു പറയൂ;
- 57 aṅgārarūpe kiṃ vahnau vahnitā na kriyātmake | jvālādike'tha … അംഗാരരൂപമായ അഗ്നിയിൽ വഹ്നിത (അഗ്നിത്വം) ഇല്ലയോ — ക്രിയാത്മകമല്ലെങ്കിലും?
- 58 niricchā na ca śakyeta vaktumevaṃ kadācana | asti … (അവ) ഇച്ഛാരഹിതമെന്ന് ഒരിക്കലും ഇപ്രകാരം പറയാൻ കഴിയില്ല;
- 59 naiṣā kriyā bhavati kiṃ niricche kiṃ kriyā bhavet … ഈ ക്രിയ ഭവിക്കുന്നില്ലയോ?
- 60 atha citratvamatrāsti bhāvapuñje na tacchive | śivasya tatsvarūpatvaṃ … ഇനി "ഭാവപുഞ്ജത്തിൽ ചിത്രത്വം (വൈവിധ്യം) ഉണ്ട്, ശിവനിൽ അത് ഇല്ല" എങ്കിൽ — ശിവന്റെ…
- 61 apekṣya bhāvavaicitryaṃ tasya tebhyo vicitratā | sarvaṃ śivātmakaṃ … ഭാവവൈചിത്ര്യത്തെ അപേക്ഷിച്ച് അവന് അവയിൽനിന്നു വിചിത്രത (വരുന്നു);
- 62 jalāharaṇaśaktaśca ghaṭo yadi na bhaṇyate | ghaṭaḥ kevala … ജലാഹരണത്തിന് ശക്തമായ ഘടത്തെ 'ഘടം' എന്നു പറയുന്നില്ലെങ്കിൽ, ഇവിടെ കേവലം 'ഘടം' (എന്നു…
- 63 nānāvādairno virodhaḥ kathanīyamihāgrataḥ | uktaṃ vā kālapādādāvāgopālāṅganādinā നാനാവാദങ്ങളുമായി വിരോധമില്ല — അത് ഇവിടെ മേലിൽ പറയേണ്ടതാണ്;
- 64 tadaikyaṃ kheṭapālo'pi prāha yā kācana sthitā | śaktiḥ … ആ ഏകത്വം ഖേടപാലനും പറയുന്നു: പദാർഥജാതത്തിന്റെ (എല്ലാ വസ്തുക്കളുടെയും) യാതൊരു ശക്തി…
- 65 eko rudra itītyādi śrūtāvuktaṃ tathā paraḥ "രുദ്രൻ ഏകൻ" ഇത്യാദി ശ്രുതിയിൽ പറയപ്പെട്ടു;
- 66 puruṣaḥ sarva evedamitihāsādiṣūditam | maheśasyāṣṭamūrtitvaṃ yāvatpārthivamūḍhatā "ഈ പുരുഷൻ (മഹാപുരുഷൻ) എല്ലാംതന്നെ" എന്ന് ഇതിഹാസാദികളിൽ പറയപ്പെട്ടു;
- 67 sā'rodīditi vede'sti nārthavādo nirarthakaḥ | vidhyaṅgatvena cetsattā nāsatyasyāṅgatā … "അവൻ കരഞ്ഞു (സോഽരോദീത്)" എന്ന് വേദത്തിൽ ഉണ്ട്;
- 68 bandhamokṣau na bhidyete sarvatraiva śivatvataḥ സർവത്രയും ശിവത്വം മൂലം ബന്ധ-മോക്ഷങ്ങൾ ഭിന്നമാകുന്നില്ല.
- 69 vijñānamīdṛksarvasya kasmānna syādvimohitā | saivaiṣā sā ca saṃsāro … ഇത്തരം വിജ്ഞാനം എല്ലാവർക്കും എന്തുകൊണ്ട് ഉണ്ടാകില്ല?
- 70 vibhinnaśivapakṣe tu satye dārḍhyaṃ paratra no | pratītimātramevātra … എന്നാൽ (ലോകത്തിൽനിന്നു) വിഭിന്നനായ ശിവന്റെ പക്ഷത്തിൽ, അത് സത്യമെങ്കിൽ ഉറപ്പുണ്ട്;
- 71 nāsatye satyabuddhitvakhaṇḍanātrāsti kācana | kathanaṃ sarvasāmyāya vivādihananāya ca ഇവിടെ അസത്യത്തെ സത്യബുദ്ധിയായി കരുതുന്നതിന്റെ ഖണ്ഡനം ഇല്ല;
- 72 tadātmatve nāsti bandhastadabhāvānna mokṣaṇam (ലോകം ശിവനെ) ആത്മാവായി കൊള്ളുമ്പോൾ ബന്ധമില്ല;
- 73 kimarthaṃ guruśāstrādi cettathā tadavasthiteḥ | devasya śāstrādbodhena kiṃ … "പിന്നെ ഗുരു-ശാസ്ത്രാദികൾ എന്തിന്?
- 74 sa evetthaṃ svecchayāste tatkartṛtvena bodhyataḥ അവൻതന്നെ ഇപ്രകാരം സ്വന്തം ഇച്ഛയാൽ അതിന്റെ കർത്താവെന്നനിലയിൽ ബോധിക്കപ്പെടേണ്ടവനായി…
- 75 sa eva buddharūpatve tathā bhavati tatkṣaṇam | sa … അവൻതന്നെ ബുദ്ധരൂപത്വത്തിൽ (ജ്ഞാനിയായി) ആ ക്ഷണത്തിൽ അപ്രകാരം ഭവിക്കുന്നു;
- 76 vāditvaprativāditve kasmāccettasya tatsthite "പിന്നെ വാദി-പ്രതിവാദിത്വം (തർക്കത്തിലെ ഇരുപക്ഷം) എന്തിന്?
- 77 vyavahārāya vā sarvaṃ vyavahāro na vastugaḥ | svarūpaṃ … അല്ലെങ്കിൽ എല്ലാം വ്യവഹാരത്തിനായി;
- 78 sarvamekena rūpeṇa yadvicāryaṃ tathāgrataḥ എല്ലാം ഏകരൂപേണ ഏതു വിചാരിക്കേണ്ടതുണ്ടോ — അത് അപ്രകാരം മേലിൽ (പറയും).
- 79 dharmādharmaiśca saṃbandhastathā tacchivasaṃsthiteḥ | tatphalāphalayogena yuktatā tasya tatsthiteḥ അപ്രകാരം ധർമ-അധർമങ്ങളുമായുള്ള സംബന്ധവും ആ ശിവന്റെ സംസ്ഥിതി മൂലമാണ്;
- 80 nimittasamavāyayādivaicitryaṃ tadvicitratā | kāraṇasyaikarūpatve na doṣastritayātmatā നിമിത്ത-സമവായ്യാദികളുടെ വൈചിത്ര്യം അവന്റെ വിചിത്രതയത്രേ;
- 81 samavāyī tadicchaiva tadyogaḥ sahakāraṇamm സമവായികാരണം അവന്റെ ഇച്ഛതന്നെ;
- 82 na pṛthivyādike tasmin kalpanā saṃpravartate ആ പൃഥിവ്യാദിയിൽ (മിഥ്യാ)കല്പന പ്രവർത്തിക്കുന്നില്ല.
- 83 tathātvenaiva kḷptatvāttadetatkalpanā bhavet | tadeva tatkalpitaṃ kiṃ satye … അപ്രകാരംതന്നെ കല്പിതമായതുകൊണ്ട് അത് ഇക്കല്പന (മിഥ്യാകല്പന)യാകുമോ?
- 84 kaṭake'sti suvarṇatvaṃ kuṇḍale kalpanāsti kim | citravahnāvaśokādau kalpanā … കടകത്തിൽ (വളയിൽ) സുവർണത്വം ഉണ്ട്;
- 85 śivatattve sānubhave paśyantyā na samānatā സാനുഭവമായ ശിവതത്ത്വത്തിന് പശ്യന്തിയോട് സമാനത ഇല്ല.
- 86 satyāni svātmarūpāṇi paśyato na samānatā സ്വന്തം ആത്മരൂപങ്ങളായ സത്യവസ്തുക്കളെ കാണുന്നവന് (ശിവന്) (പശ്യന്തിയോട്) സമാനത ഇല്ല.
- 87 paśyantyātho śivāvasthā kriyāphalasamāptitaḥ | kriyāyā vātha prārambhe kalpanīyā … 'ദർശന'ത്താൽ ഇപ്പോൾ ശിവാവസ്ഥ ക്രിയാഫലസമാപ്തിയോടെ (വരുമെങ്കിൽ), അല്ലെങ്കിൽ ക്രിയയുടെ…
- 88 na ca vāstyantarāle'tra sā daśā yāhi kevalā എന്നാൽ ഇവിടെ (രണ്ടു ക്രിയകൾക്കു) മധ്യേ ആ കേവലയായ (നിഷ്ക്രിയ) അവസ്ഥ ഇല്ലല്ലോ.
- 89 prasarpatyaparecchaiva punaranyā tathāvidhā വീണ്ടും അപ്രകാരമുള്ള മറ്റൊരു അപരേച്ഛതന്നെ പ്രസർപ്പിക്കുന്നു.
- 90 yatrātmānubhavāniṣṭhā tatrecchā ca na kiṃ bhavet എവിടെ ആത്മാനുഭവത്തിലുള്ള നിഷ്ഠ (വിശ്രാന്തി) ഉണ്ടോ, അവിടെ ഇച്ഛയും ഭവിക്കുകയില്ലയോ?
- 91 upalāderjaḍatve'pi śivatvaṃ te kathaṃ sthitam കല്ലു മുതലായവയ്ക്ക് ജഡത്വമുണ്ടെങ്കിലും, അവയ്ക്ക് ശിവത്വം നിന്റെ (പക്ഷത്തിൽ) എങ്ങനെ…
- 92 saphalāyāṃ samāptāyāṃ kriyāyāṃ samanantaram സഫലമായ ക്രിയ സമാപ്തമായപ്പോൾ, തൊട്ടുപിന്നാലെ,
- 93 kriyāntarecchāsaṃbhūtau tannimittamanantatā | yato'sti śivaśaktīnāṃ tāśca nityamavasthitāḥ മറ്റൊരു ക്രിയയ്ക്കുള്ള ഇച്ഛ ഉണ്ടാകുമ്പോൾ — അതു നിമിത്തമായ അനന്തത (തുടർച്ച ഉണ്ടാകുന്നു);
- 94 īśvarasya svatantrasya kenecchā vā vikalpyate സ്വതന്ത്രനായ ഈശ്വരന്റെ ഇച്ഛ ഏതിനാൽ (കാരണത്താൽ) വികല്പിക്കപ്പെടും (നിയന്ത്രിതമെന്നു…
- 95 viśvatucchatvavākyānāṃ vairāgyādyarthavādinām വിശ്വം തുച്ഛമെന്നു പറയുന്ന വാക്യങ്ങൾ വൈരാഗ്യാദിയെ പ്രശംസിക്കുന്ന അർഥവാദങ്ങളാണ്.
- 96 ekasminneva dehe tu vibhedātparamāṇugāt ഒരേ ദേഹത്തിൽത്തന്നെ പരമാണുവരെ ചെല്ലുന്ന വിഭേദത്താൽ (ഭേദമുണ്ടെങ്കിലും) —
- 97 ekādhiṣṭhānato vāpi teṣāmapi na dūṣaṇam അല്ലെങ്കിൽ ഏകാധിഷ്ഠാനത്താൽ (ഒരേ ആധാരത്താൽ) ആ (പരമാണുക്കൾക്കും) ദൂഷണമില്ല.
- 98 tāvadekacitsvarūpaśivaprasaraṇena vā അല്ലെങ്കിൽ ഏകചിത്സ്വരൂപമായ ശിവന്റെ പ്രസരണത്താൽ അത്രമാത്രം (ഏകത നിലനിൽക്കുന്നു).
- 99 pātañjalādīśvareṇa na sāmyamavibhedataḥ | iha tadvanna vijñeyaṃ tasmātsarvaṃ … (നമ്മുടെ) അവിഭേദ(വാദ)ം മൂലം പാതഞ്ജലാദികളുടെ ഈശ്വരനോട് സാമ്യം ഇല്ല;