शिवदृष्टि
Śivadṛṣṭi
- 1 asmadrūpasamāviṣṭaḥ svātmanātmanivāraṇe | śivaḥ karotu nijayā namaḥ śaktyā … 'अहम्' या स्वरूपात समाविष्ट झालेला शिव, आपल्या आत्म्याद्वारे आत्म्याचे निवारण (आच्छादन)…
- 2 ātmaiva sarvabhāveṣu sphurannirvṛtacidvibhuḥ | aniruddhecchāprasaraḥ prasaraddṛkkriyaḥ śivaḥ सर्व भावांमध्ये स्फुरण पावणारा, ज्याची चित्शक्ती निर्वृत (आनंदमय विश्रांतीयुक्त) आहे असा…
- 3 sa yadāste cidāhlādamātrānubhavatallayaḥ | tadicchā tāvatī tāvajjñānaṃ tāvatkriyā … तो जेव्हा केवळ चिदानंदाच्या अनुभवात लीन होऊन राहतो, तेव्हा त्याची इच्छा तेवढीच असते,…
- 4 susūkṣmaśaktitritayasāmarasyena vartate | cidrūpāhlādaparamo nirvibhāgaḥ parastadā तेव्हा तो अत्यंत सूक्ष्म अशा (इच्छा-ज्ञान-क्रिया) शक्तित्रयाच्या सामरस्याने (एकरसतेने)…
- 5 na paraṃ tadavasthāyāṃ vyavasthaiṣā vyavasthitā | yāvatsamagrajñānāgrajñātṛsparśadaśāsvapi त्या अवस्थेत याहून पुढे कोणतीही (शक्तींची) व्यवस्था (पृथक्ता) स्थापित होत नाही — अगदी…
- 6 evaṃ na jātucittasya viyogastritayātmanā अशा प्रकारे त्याचा (शिवाचा) त्या त्रितयस्वरूपापासून कधीही वियोग होत नाही.
- 7 yadā tu tasya ciddharmavibhavāmodajṛmbhayā परंतु जेव्हा त्याच्या ठायी चिद्धर्माच्या (चैतन्यवैभवाच्या) विभवाच्या आमोदाचे (आनंदाचे)…
- 8 vicitraracanānānākāryasṛṣṭipravartane | bhavatyunmukhitā cittā secchāyāḥ prathamā tuṭiḥ तेव्हा विचित्र रचनेच्या नाना कार्यांच्या सृष्टीला प्रवृत्त करण्याकडे चित्ताची उन्मुखता…
- 9 sā ca dṛśyā hṛduddeśe kāryasmaraṇakālataḥ | praharṣāvedasamaye darasaṃdarśanakṣaṇe आणि ती (उन्मुखता) हृदयाच्या ठिकाणी पाहता येते — एखादे करावयाचे कार्य आठवण्याच्या वेळी,…
- 10 anālocanato dṛṣṭe visargaprasarāspade | visargoktiprasaṅge ca vācane dhāvane … विचार न करताच काही पाहिले असता, विसर्गाच्या प्रसाराच्या ठिकाणी, विसर्गध्वनी…
- 11 kutsite'kutsitasya syātkathamunmukhateti cet "निंद्य अशा विषयात अनिंद्य (शिवा)ची उन्मुखता कशी संभवेल?
- 12 rūpaprasārarasato garhitatvamayuktimat | pañcaprakārakṛtyoktiśivatvānnijakarmaṇe स्वस्वरूपाच्या प्रसाराच्या रसामुळे (होणाऱ्या क्रियेला) निंद्यत्व लावणे हे अयुक्तिक आहे;
- 13 gacchato nistaraṅgasya jalasyātitaraṅgitām वाहत असलेले निस्तरंग (तरंगरहित) पाणी अत्यंत तरंगित होण्याच्या (अवस्थेकडे जात असता) —
- 14 ārambhe dṛṣṭimāpātya tadaunmukhyaṃ hi gamyate | vrajato muṣṭitāṃ … आरंभीच दृष्टी टाकल्यास त्याची (तरंगाकडील) ती उन्मुखता निश्चितच कळून येते;
- 15 bodhasya svātmaniṣṭhasya racanāṃ prati nirvṛtiḥ | tadāsthāpravikāso yastadaunmukhyaṃ … स्वात्म्यात निष्ठ (विश्रांत) असलेल्या बोधाची रचनेकडे (सृष्टीकडे) होणारी जी निर्वृति…
- 16 kiṃciducchūnatā saiva mahadbhiḥ kaiściducyate | tasyecchā kāryatāṃ yātā … तीच (उन्मुखता) किंचित् उच्छूनता (फुगवटा) म्हणून काही महान् (आचार्यांकडून) सांगितली जाते;
- 17 aunmukhyasya ya ābhogaḥ sthūlaḥ secchā vyavasthitā | naicānmukhyaprasaṅgena … उन्मुखतेचा जो स्थूल आभोग (विस्तार) असतो तीच इच्छा म्हणून प्रस्थापित होते;
- 18 goḥ stanātpātataḥ kṣīre vikārastata eva hi | na … गाईच्या स्तनातून दूध पडताच त्यातच (पडण्याच्या क्रियेने) विकार (बदल) घडतो;
- 19 yata icchati tajjñātuṃ kartuṃ vā secchayā kriyā | … कारण जेव्हा तो ते जाणण्याची किंवा करण्याची इच्छा करतो, तेव्हा त्या इच्छेने क्रिया (होते);
- 20 anantaraṃ hi tatkāryajñānadarśanaśaktitā आणि त्यानंतर लगेच त्या कार्याविषयीच्या ज्ञानाची व दर्शनाची शक्ती (म्हणजे ज्ञानशक्ती)…
- 21 jñānaśaktistadarthaṃ hi yo'sau sthūlaḥ samudyamaḥ | sā kriyāśaktiruditā … त्या (कार्या)साठी जो हा स्थूल समुद्यम (उद्योगाचा उठाव) असतो ती ज्ञानशक्ती;
- 22 evaṃ sarvasamutpattikāle śaktitrayātmatā | na nivṛttā, nacaunmukhyaṃ nivṛttaṃ, … अशा प्रकारे सर्व (वस्तूंच्या) उत्पत्तीच्या वेळी शक्तित्रयस्वरूपता निवृत्त होत नाही,…
- 23 yadekataraniryāṇe kāryaṃ jātu na jāyate | tasmātsarvapadārthānāṃ sāmarasyamavasthitam कारण त्यांपैकी एकाही (शक्ती)चे निर्याण (अपगमन) झाल्यास कार्य कधीही उत्पन्न होत नाही;
- 24 ghaṭādigrahakāle'pi ghaṭaṃ jānāti sā kriyā | jānāti jñānamatraiva … घटादिकांच्या ग्रहणाच्या वेळीसुद्धा ती क्रिया घटाला जाणते, ज्ञान जाणते — येथेच (कळते की)…
- 25 aunmukhyābhāvatastasya nivṛttirnirvṛtiṃ vinā | dveṣye pravartate naiva na … उन्मुखतेच्या अभावामुळे त्याची निवृत्ती होते;
- 26 buddhiṃ vinā kathaṃ bodhaḥ sā buddhiḥ prakṛteḥ prajā … "बुद्धीवाचून बोध कसा होईल?
- 27 sā buddhiryat punaḥ sūkṣmaṃ sarvadikkaṃ vyavasthitam | jñānaṃ … ती बुद्धी तर (प्रकृतिजन्य आहे);
- 28 nyāyādibhirna tulyatvaṃ tairhi yā prākṛtī matiḥ | tasyā … न्यायादी दर्शनांनी (मानलेल्या बुद्धीशी या ज्ञानाचे) तुल्यत्व नाही;
- 29 tadevaṃ prasṛto devaḥ kadācicchaktimātrake म्हणून अशा प्रकारे प्रसृत झालेला देव कधी केवळ शक्तिमात्रतेमध्ये (असतो),
- 30 bibharti rūpamicchātaḥ kadācijjñānaśaktitaḥ | sadāśivatvamudrekātkadācidaiśvarīṃ sthitim इच्छेमुळे (इच्छाशक्तीच्या उद्रेकामुळे) कधी रूप धारण करतो, कधी ज्ञानशक्तीमुळे…
- 31 kriyāśaktisamābhogātkadācitsthūlavedanāt | vidyātvavidyeśānatvamantramantreśvarātmatām क्रियाशक्तीच्या समाभोगामुळे (पूर्ण विस्तारामुळे) कधी स्थूल वेदनामुळे विद्या…
- 32 ātmapracchādanakrīḍāṃ kurvato vā kathaṃcana | māyārūpamitītyādi ṣaṭtriṃśattattvarūpatām किंवा कसा तरी आत्मप्रच्छादनाची (स्वस्वरूप झाकण्याची) क्रीडा करत असता मायारूप — इत्यादी…
- 33 bibhradbibharti rūpāṇi tāvatā vyavahārataḥ | yāvatsthūlaṃ jaḍābhāsaṃ saṃhataṃ … रूपे धारण करत करत तो व्यवहाराच्या दृष्टीने इतकी रूपे धारण करतो की जोपर्यंत स्थूल,…
- 34 tathā nānāśarīrāṇi bhuvanāni tathā tathā | visṛjya rūpaṃ … तसेच नाना शरीरे, तशी तशी भुवने (तो धारण करतो);
- 35 sthānānurūpato dehāndehākāreṇa bhāvanāḥ | ādadattena tenaiva rūpeṇa pravibhāvyate स्थानाच्या अनुरूप देह, देहाकाराने भावना (अंतःकरणवृत्ती) ग्रहण करत, त्या त्याच रूपाने तो…
- 36 krīḍayā duḥkhavedyāni karmakārīṇi tatphaleḥ | saṃbhatsyamānāni tathā narakārṇavagahvare क्रीडेमुळे दुःखाने वेद्य (अनुभवावी लागणारी), (बंधक) कर्म घडवणारी, त्यांच्या फळांसह बांधली…
- 37 yathā nṛpaḥ sārvabhaumaḥ prabhāvāmodabhāvitaḥ ज्याप्रमाणे आपल्या प्रभावाच्या आमोदाने (आनंदाने) भावित (भरलेला) असा सार्वभौम राजा —
- 38 krīḍankaroti pādātadharmāṃstaddharmadharmataḥ | tathā prabhuḥ pramodātmā krīḍatyevaṃ tathā … क्रीडा करत असता त्या त्या भूमिकेच्या धर्मानुसार पायदळाचे (शिपायाचे) धर्म (वर्तन) आचरतो,…
- 39 itthaṃ śivo bodhamayaḥ sa eva paranirvṛtiḥ | saiva … अशा प्रकारे बोधमय (चैतन्यमय) शिव तोच परम निर्वृती (आनंदविश्रांती) आहे;
- 40 saiva śāktaśarīrādinārakāntaṃ hi bhūtatā | prasūyate svacidrūpapramukhaṃ pārthivāntakam तीच (शक्ती) शाक्त शरीरापासून आरंभून नरकापर्यंत — आपल्या स्वतःच्या चिद्रूपापासून प्रारंभ…
- 41 svaśivatvamivājānanpaśvātmavyapadeśataḥ आपले स्वतःचे शिवत्व जणू न जाणणारा असा तो पशु (बद्ध जीव) या नावाच्या व्यपदेशाने (संबोधला…
- 42 tadrūpatvena vā paśyansthitaḥ śānta iva kvacit | kevaleśadṛdhatvena … किंवा (आपल्याला) तद्रूप (शिवरूप) पाहत राहिल्याने कधी जणू शांत असा (असतो);
- 43 aprabuddho niṣkalaśca kvacitpralayakevalī | ātmabodhī vikalavatkvacidvijñānakevalī कधी अप्रबुद्ध आणि निष्कल (कलारहित) असा प्रलयकेवली (प्रलयाकल), कधी विकल (अपूर्ण)…
- 44 yogināmicchayā yadvannānārūpopapattitā | nacāsti sādhanaṃ kiṃcinmṛdādīcchāṃ vinā prabhoḥ ज्याप्रमाणे योग्यांना इच्छेमुळे नाना रूपांची उपपत्ती (निष्पत्ती) होते, त्याप्रमाणेच (हे…
- 45 dṛśyante'tra tadicchāto bhāvā bhītyādiyogataḥ येथे (जगात) त्याच्या इच्छेमुळेच भीती इत्यादींच्या योगाने भाव (वस्तू) दिसून येतात.
- 46 evaṃ sarveṣu bhāveṣu yathā sā śivarūpatā अशा प्रकारे सर्व भावांमध्ये (वस्तूंमध्ये) जशी ती शिवरूपता (असते),
- 47 nīrūpatā nirvṛtirvā śaktitritayayogitā | sacitvaṃ saṃsthitaṃ nityaṃ kathanīyaṃ … नीरूपता (निराकारता) किंवा निर्वृती किंवा शक्तित्रयाने युक्तता, आणि नित्य संस्थित असे…
- 48 evaṃ sarvapadārthānāṃ samaiva śivatā sthitā | parāparādibhedo'tra śraddadhānairudāhṛtaḥ अशा प्रकारे सर्व पदार्थांच्या ठायी शिवता समानच (एकरूपच) अवस्थित आहे;
- 49 evaṃ bhedātmakaṃ nityaṃ śivatattvamanantakam | tathā tasya vyavasthānānnānārūpe'pi … अशा प्रकारे भेदात्मक, नित्य, अनंत असे शिवतत्त्व आहे;