The Vision of Śiva · Chapter 7

The Vision of Śiva — Chapter 7

शिवदृष्टि

Śivadṛṣṭi


Chapter 7 122 verses

Begin reading Verse 1
  1. 1 atha sthite sarvadikke śivatattve'dhunocyate | tasmiñjñāte'thavājñāte śivatvamanivāritam ਹੁਣ, ਸਰਵ-ਵਯਾਪੀ ਸ਼ਿਵ-ਤੱਤਵ (ਇਉਂ) ਸਿੱਧ ਹੋਣ 'ਤੇ, ਇਹ ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ: ਚਾਹੇ ਉਹ ਜਾਣਿਆ ਜਾਵੇ ਜਾਂ…
  2. 2 vahnirjñāto'thavājñātaḥ prakāśaṃ janayenna kim | ajñātaṃ na suvarṇaṃ … ਅਗਨੀ, ਚਾਹੇ ਜਾਣੀ ਜਾਵੇ ਜਾਂ ਅਣਜਾਣੀ, ਕੀ (ਬਰਾਬਰ) ਪ੍ਰਕਾਸ਼ ਨਹੀਂ ਉਤਪੰਨ ਕਰਦੀ?
  3. 3 satyamevaṃ tathāpīha suvarṇaṃ jñātamātrakam | mūlyādinopabhogāya dānārthamupayujyate ਸੱਚ, ਇਉਂ ਹੀ ਹੈ;
  4. 4 cintāmaṇiravijñāto bhaveccintāmaṇiḥ sphuṭam | tathāpi kāryabhogārthaṃ sa jñātaḥ … ਅਣਪਛਾਤਾ ਚਿੰਤਾਮਣੀ (ਇੱਛਾ-ਪੂਰਕ ਰਤਨ) ਸਪਸ਼ਟ ਤੌਰ 'ਤੇ (ਫਿਰ ਵੀ) ਚਿੰਤਾਮਣੀ ਹੀ ਹੋਵੇਗਾ;
  5. 5 sakṛjjñāte suvarṇe hi bhāvanā karaṇaṃ vrajet | ekavāraṃ … ਜਦੋਂ ਸੋਨਾ ਇੱਕ ਵਾਰ ਜਾਣ ਲਿਆ ਜਾਵੇ — (ਚਾਹੇ) ਇੱਕੋ ਵਾਰ ਪ੍ਰਮਾਣ ਦੁਆਰਾ, ਜਾਂ ਸ਼ਾਸਤ੍ਰ ਤੋਂ, ਜਾਂ ਗੁਰੂ…
  6. 6 jñāte śivatve sarvasthe pratipattyā dṛḍhātmanā | karaṇena nāsti … ਜਦੋਂ ਸਭ ਵਿੱਚ ਮੌਜੂਦ ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਇੱਕ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ ਪ੍ਰਤਿਪੱਤੀ (ਨਿਸ਼ਚਾ) ਨਾਲ ਜਾਣ ਲਈ ਜਾਵੇ, ਤਾਂ ਕਿਤੇ ਵੀ…
  7. 7 jñāte'pi tarubhūmyādidārḍhyānna karaṇādikam | bhūtale pratyayaṃ yāti na … (ਭੂਮੀ ਦੇ) ਜਾਣ ਲਏ ਜਾਣ 'ਤੇ ਵੀ, ਬ੍ਰਿਖ, ਭੂਮੀ ਆਦਿ ਦੀ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹਤਾ ਕਾਰਨ, ਕੋਈ ਕਰਣ (ਸਾਧਨ ਜਾਂ ਅਭਯਾਸ…
  8. 8 tasmācchive'pyavijñāte jñāte vā śiva eva te | sarva … ਇਸ ਲਈ, ਚਾਹੇ ਸ਼ਿਵ ਅਣਪਛਾਤਾ ਹੋਵੇ ਜਾਂ ਪਛਾਣਿਆ, ਉਹ ਸਾਰੀਆਂ (ਵਸਤੂਆਂ) ਸ਼ਿਵ ਹੀ ਹਨ;
  9. 9 vijñātaṃ jāyate puṃsāṃ yadyapyevamavasthitam | tathāpi citrakarmārthamupāyo vācya … ਭਾਵੇਂ ਮਨੁੱਖਾਂ ਲਈ ਪਛਾਣ (ਕਿਸੇ ਹੋਰ ਸਾਧਨ ਤੋਂ ਬਿਨਾਂ) ਇਉਂ ਸਿੱਧ ਉਪਜਦੀ ਹੈ, ਫਿਰ ਵੀ, ਚਿਤ੍ਰ (ਵਿਵਿਧ…
  10. 10 tajjñānasphuṭatāhetau cintāratnasuvarṇavat | vahniryadyapi vijñātaḥ prakāśādi karotyasau ਉਸ ਗਿਆਨ ਦੀ ਸਫੁਟਤਾ (ਸਪਸ਼ਟਤਾ) ਦੇ ਹੇਤੁ ਵਜੋਂ — ਚਿੰਤਾ-ਰਤਨ ਤੇ ਸੋਨੇ ਵਾਂਗ — (ਵਿਚਾਰੋ:) ਅਗਨੀ, ਭਾਵੇਂ…
  11. 11 tathāpi yojito yuktyā prakāśamadhikaṃ gṛhe | dīpenānyatamenāpi na … ਫਿਰ ਵੀ, ਜਦੋਂ ਯੁਕਤੀ (ਉਚਿਤ ਵਿਧੀ) ਨਾਲ ਲਾਇਆ ਜਾਵੇ, ਇੱਕੋ ਸੁਚੱਜੇ ਢੰਗ ਨਾਲ ਰੱਖਿਆ ਦੀਪਕ ਘਰ ਵਿੱਚ…
  12. 12 tasmādupāyo vaktavyo dṛṣṭakāryaprasiddhaye | tataḥ svātmakriyaunmukhyamicchāprathamakodgamaḥ ਇਸ ਲਈ ਪ੍ਰਤੱਖ ਕਾਰਜਾਂ ਦੀ ਸਿੱਧੀ ਲਈ ਇੱਕ ਉਪਾਯ ਦੱਸਣਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ;
  13. 13 samastacitrakāryāntargarbhiṇī śiṃbikākṛtiḥ | svarūpāhlādanirmuktirahitecchodayodgamaḥ (ਉਹ ਇੱਛਾ) ਇੱਕ ਫਲੀ ਵਾਂਗ ਹੈ, ਜੋ ਅੰਦਰ ਸਾਰੇ ਚਿਤ੍ਰ (ਵਿਵਿਧ) ਕਾਰਜਾਂ ਨਾਲ ਗਰਭਵਤੀ ਹੈ;
  14. 14 śavalā citirucyeta parasya pararūpiṇī | sā śaktiḥ parameśasya … ਸ਼ਾਵਲਾ (ਵਿਵਿਧ-ਰੰਗੀ) ਚਿਤੀ (ਚੇਤਨਾ) ਨੂੰ ਪਰਮ ਦੀ (ਸ਼ਕਤੀ) ਕਿਹਾ ਜਾ ਸਕਦਾ ਹੈ, ਜੋ ਪਰਮ ਦਾ ਹੀ ਰੂਪ…
  15. 15 na dravyavyatiriktāsti kriyā naca na vidyate | na … ਕ੍ਰਿਆ ਦ੍ਰਵਯ ਤੋਂ ਵਯਤਿਰਿਕਤ (ਵੱਖਰੀ) ਨਹੀਂ, ਅਤੇ ਫਿਰ ਵੀ ਉਹ ਨਾ-ਮੌਜੂਦ ਨਹੀਂ;
  16. 16 nacāpi kevalāddravyāt kiṃcanāpi pravartate | tasmāditthamiha jñeyaṃ śāktaṃ … ਨਾ ਹੀ ਕੇਵਲ ਨਿਰੋਲ ਦ੍ਰਵਯ ਤੋਂ (ਉਸ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ ਤੋਂ ਬਿਨਾਂ) ਕੁਝ ਵੀ ਪ੍ਰਵ੍ਰਿੱਤ ਹੁੰਦਾ ਹੈ;
  17. 17 prathamodaya icchāyāḥ sarvabhāvaikyadeśyatā | sa eva śāktabodhātmasvacchāvayavarūpavān ਇੱਛਾ ਦੇ ਪਹਿਲੇ ਉਦੈ 'ਤੇ, (ਹੁੰਦਾ ਹੈ) ਸਾਰੇ ਭਾਵਾਂ ਦੀ ਏਕਤਾ ਦਾ ਸੰਕੇਤ;
  18. 18 svānandaikarasāhlādī svakāryārthaśarīravān | tathāsthitasya dhyānena bodhādvā tatsvarūpabhāk (ਉਹ ਇੱਛਾ,) ਆਪਣੇ ਆਨੰਦ ਦੇ ਇੱਕੋ ਰਸ ਵਿੱਚ ਆਹਲਾਦਿਤ, ਆਪਣੇ ਕਾਰਜ-ਰੂਪ ਅਰਥਾਂ (ਪਦਾਰਥਾਂ) ਨੂੰ ਆਪਣਾ ਸਰੀਰ…
  19. 19 tasyecchāspandanaṃ pūrvanyagbhāvo hlādasaṃgamaḥ | bhūpabhūpatiśaktyābhamagnyaṃ tatpūrṇacillayāt ਉਸ ਦਾ ਇੱਛਾ-ਸਪੰਦਨ (ਆਪਣੇ ਵਿੱਚ) ਇੱਕ ਪੂਰਵ ਖਿੱਚ-ਅੰਦਰ (ਅਤੇ) ਆਹਲਾਦ ਨਾਲ ਮਿਲਣ (ਨੂੰ ਸਮੋਂਦਾ ਹੈ);
  20. 20 yāti vyāptiṃ tathābhūtāṃ śāmyadāmodasatkriyām | śāntānandavapuḥ svaccha urarīkṛtadṛkkriyaḥ ਉਹ ਉਸ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦੀ ਵਯਾਪਤੀ ਨੂੰ ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ, ਜਿਸ ਦੀ ਅਸਲ ਕ੍ਰਿਆ ਇੱਕ ਸ਼ਾਂਤ ਹੁੰਦਾ ਆਮੋਦ (ਆਨੰਦ)…
  21. 21 madhyavyomaśāntabodhabharalabdhodayaḥ śivaḥ | tasyāpi vidyudālokavadabhedavatī calā (ਇਹ ਹੈ) ਸ਼ਿਵ, ਜਿਸ ਦਾ ਉਦੈ ਮੱਧ-ਵਯੋਮ (ਕੇਂਦਰੀ ਆਕਾਸ਼) ਵਿੱਚ ਸ਼ਾਂਤ ਬੋਧ ਦੀ ਪੂਰਨਤਾ ਨਾਲ ਪ੍ਰਾਪਤ…
  22. 22 bhāvisvabhedatatkṛtyajñānapraunmukhyavartinī | nijabhāvakṛtasṛṣṭitadanugrahacetanā (ਉਹ ਸ਼ਕਤੀ,) ਆਉਣ ਵਾਲੇ ਆਪਣੇ ਭੇਦ ਤੇ ਉਸ ਦੇ ਕ੍ਰਿਤਯਾਂ ਨੂੰ ਜਾਣਨ ਦੀ ਉਤਸੁਕਤਾ ਵਿੱਚ ਸਥਿਤ, ਉਹ ਚੇਤਨਾ…
  23. 23 bhāsate'vasthitā śaktiḥ śaivī śaivārthadāyikā | tataḥ saiva svayaṃ … ਸ਼ੈਵੀ (ਸ਼ਿਵ ਦੀ) ਸ਼ਕਤੀ ਪ੍ਰਕਾਸ਼ਮਾਨ ਹੁੰਦੀ ਹੈ, ਟਿਕੀ ਹੋਈ, ਸ਼ਿਵ-ਰੂਪੀ ਅਰਥ (ਲਕਸ਼ਯ) ਦੇਣ ਵਾਲੀ;
  24. 24 nyagbhūtecchā jñānamayī spandanāvitatāṃginī | vidyāmantrakalākalpyadehasaṃpiṇḍitodbhavā ਆਪਣੀ ਇੱਛਾ (ਹੁਣ) ਸ਼ਾਂਤ ਹੋਣ ਨਾਲ, (ਮੁੱਖ ਤੌਰ 'ਤੇ) ਗਿਆਨਮਯੀ, ਆਪਣੇ ਅੰਗ ਸਪੰਦਨ (ਕੰਪਨ) ਨਾਲ ਫੈਲੇ…
  25. 25 tejaḥkaṇaprasaravadupalabhyā viyatyalam | sthitiḥ sādāśivī cāsāvadhikārābhimānatā ਪ੍ਰਕਾਸ਼ ਦੀ ਚੰਗਿਆੜੀ ਦੇ ਪਸਰਨ ਵਾਂਗ, (ਸ਼ਕਤੀ ਨੂੰ ਚੇਤਨਾ ਦੇ) ਆਕਾਸ਼ ਵਿੱਚ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਗ੍ਰਹਿਣ ਕਰਨਾ…
  26. 26 samalā tatsamāśleṣāt sarveśitvasamudgamaḥ | tasya śaktipradīpasya kiraṇābhodyamapradā (ਸ਼ਕਤੀ,) ਹੁਣ ਉਸ (ਸੀਮਿਤ ਅਵਸਥਾ) ਦੇ ਸੰਪਰਕ ਤੋਂ ਮਲ ਧਾਰਨ ਕਰਦੀ ਹੋਈ, (ਉਪਜਾਉਂਦੀ ਹੈ) ਸਰਵ-ਈਸ਼੍ਵਰਤਾ…
  27. 27 tataḥ sthūlairmantramayairaṅgaiḥ sarvakriyāparā | bhavatīśvararūpeṇa svakāryākhilarūpiṇī ਫਿਰ, ਆਪਣੇ ਸਥੂਲ ਮੰਤ੍ਰਮਯ ਅੰਗਾਂ ਨਾਲ, ਸ਼ਕਤੀ ਹਰ ਕ੍ਰਿਆ ਵਿੱਚ ਪਰਾਯਣ ਹੋ ਜਾਂਦੀ ਹੈ — ਈਸ਼੍ਵਰ ਦੇ ਰੂਪ…
  28. 28 tasyāpi śaktirmṛtpiṇḍaghaṭavadviśvatāṃ gatā | yāvadyāvattaredvidyāmāyādighanapārthivam ਅਤੇ ਉਸ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ ਵੀ, ਮਿੱਟੀ ਦੇ ਪਿੰਡ ਦੇ ਘੜਾ ਬਣਨ ਵਾਂਗ, ਵਿਸ਼੍ਵ-ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਚਲੀ ਗਈ ਹੈ — ਉਸ ਹੱਦ ਤੱਕ…
  29. 29 tattvaṃ devastathā tāvadbhāvaśaktyā ghaṭādika | nijaśaktisamāviṣṭerāyānti śivasampadaḥ ਹਰ ਤੱਤਵ ਦੇਵ ਹੈ;
  30. 30 kriyāśaktiparātmatve kvacitpiṇḍaśivātmatā | kvacidantaḥkṛtau jñānādbhavetpadaśivātmatā ਜਦੋਂ ਕ੍ਰਿਆ-ਸ਼ਕਤੀ ਪਰਮ (ਪ੍ਰਧਾਨ) ਹੋਵੇ, ਤਾਂ ਕਿਸੇ (ਮਾਮਲੇ ਵਿੱਚ) ਪਿੰਡ-ਸ਼ਿਵ (ਪਦਾਰਥ-ਪੁੰਜ ਵਿੱਚ…
  31. 31 icchāmātre rūpaśivastaraṃge tadatītatā | kartṛmātre sarvabhāvavyatītaśivabhāvatā ਨਿਰੋਲ ਇੱਛਾ ਦੀ (ਅਵਸਥਾ ਵਿੱਚ) ਰੂਪ-ਸ਼ਿਵ (ਹੈ);
  32. 32 dṛḍhāṃguliniveśena dṛḍhasthūlanirīkṣaṇāt | bhramato bhāvacalanāt plavācca prekṣaṇākṣateḥ ਉਂਗਲਾਂ ਦੇ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ ਨਿਵੇਸ਼ (ਟਿਕਾਅ) ਨਾਲ, ਕਿਸੇ ਸਥੂਲ (ਵਸਤੂ) 'ਤੇ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ ਸਥਿਰ ਨਿਰੀਖਣ ਤੋਂ, (ਉਸ…
  33. 33 puro'ṇupuñjabhrāntyāptyā cittvalābho jaḍeṣvapi | sarvacitkṣepataḥ sāmyātsarvatrecchātra īdṛśī ਆਪਣੇ ਅੱਗੇ ਘੁੰਮਦੇ ਅਣੂ-ਪੁੰਜ ਦੇ (ਜੀਵੰਤ) ਗ੍ਰਹਿਣ ਨਾਲ, ਜੜ੍ਹ ਵਸਤੂਆਂ ਵਿੱਚ ਵੀ ਚਿੱਤ-ਪਨ (ਚੇਤਨਤਾ) ਦੀ…
  34. 34 pratītyudgamakāle tu sārvabhāvyādasau vibhuḥ | sṛṣṭānubhavado rūḍheramūrtajñānacillayāt ਪਰ ਪ੍ਰਤੀਤੀ (ਗਿਆਨ) ਦੇ ਉਦੈ ਦੇ ਸਮੇਂ, (ਆਪਣੇ) ਸਾਰੇ ਭਾਵ-ਰੂਪ ਹੋਣ ਕਾਰਨ, ਇਹ ਵਿਭੁ (ਸਰਵ-ਵਯਾਪੀ ਚੇਤਨਾ)…
  35. 35 jñānayogasamudyuktilīnatvena kriyāgamaḥ | icchātaḥ kāntitejobhistatkartṛtvamaheśatā ਗਿਆਨ ਤੇ ਯੋਗ ਦੇ ਪੂਰਨ ਸਮੁਦਯੁਕਤੀ (ਸੰਯੋਗ) ਵਿੱਚ ਲੀਨ ਹੋਣ ਨਾਲ (ਆਉਂਦਾ ਹੈ) ਕ੍ਰਿਆ ਦਾ ਆਗਮ;
  36. 36 saṃviddehatadgatatve saṃvitsvātantryamāpatet | toṣe nirvṛtiyogo vā dārḍhyāt svātantryametayoḥ ਜਦੋਂ ਸੰਵਿੱਤ (ਚੇਤਨਾ) ਸਰੀਰ ਤੇ ਉਸ ਦੇ ਅੰਦਰਲੇ ਨੂੰ ਵਯਾਪ ਲਵੇ, ਤਾਂ ਸੰਵਿੱਤ ਦਾ ਸ੍ਵਾਤੰਤ੍ਰਯ…
  37. 37 duḥkhāsaktyānyathāsaktyā sukhe nirvṛtibhūmitā | jaḍakāyāṃganicaye maddārḍhyocitacintayā ਦੁੱਖ ਪ੍ਰਤੀ ਅਨਾਸਕਤੀ ਨਾਲ, ਆਸਕਤੀ ਨੂੰ ਹੋਰ ਪਾਸੇ (ਆਤਮਾ ਵੱਲ) ਮੋੜ ਕੇ, ਮਨੁੱਖ ਸੁਖ ਵਿੱਚ ਨਿਰਵ੍ਰਿਤੀ…
  38. 38 jaḍāśeṣapadārthātmarūḍhestadbodhapūrṇatā | nijābhimānasaṃsṛṣṭe svaśarīre mahodayāt ਸਾਰੇ ਜੜ੍ਹ ਪਦਾਰਥਾਂ ਦੇ ਆਤਮਾ ਵਜੋਂ (ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ) ਟਿਕਾਅ ਤੋਂ (ਆਉਂਦੀ ਹੈ) ਉਸ ਬੋਧ ਦੀ ਪੂਰਨਤਾ;
  39. 39 anyadehe tathāvṛttestathā buddhiviśiṣṭatā | bhāvanātītanirmūlasatkāryādivisargavat ਕਿਸੇ ਹੋਰ ਦੇ ਸਰੀਰ ਵਿੱਚ ਵੀ, (ਆਤਮਾ ਦੇ) ਉਸੇ ਤਰ੍ਹਾਂ (ਯੋਗ-ਪ੍ਰਵੇਸ਼ ਨਾਲ) ਵਰਤਣ ਤੋਂ, ਉਵੇਂ ਹੀ ਬੁੱਧੀ…
  40. 40 tattadbhāvabharāsaktestattannirmāṇamānatā | lasadagrasphurattejaḥ kaṇasattodbhavo mahān ਇਸ-ਉਸ ਭਾਵ ਦੀ ਪੂਰਨਤਾ ਵਿੱਚ ਆਸਕਤੀ (ਲੀਨਤਾ) ਤੋਂ (ਆਉਂਦੀ ਹੈ) ਇਸ-ਉਸ ਨੂੰ ਨਿਰਮਿਤ ਕਰਨ ਦੀ ਸਾਮਰਥ੍ਯ;
  41. 41 devatāhemanirmāṇasannidhānasphuṭārthatāḥ | sāmmukhyavṛttidehāntaratirāgamahāguṇāḥ (ਉੱਠਦੇ ਹਨ) ਦੇਵਤਿਆਂ ਤੇ ਸੋਨੇ ਦਾ ਨਿਰਮਾਣ, (ਵਸਤੂਆਂ ਦਾ) ਸੰਨਿਧਾਨ (ਹਾਜ਼ਰੀ ਵਿੱਚ ਸੱਦਣਾ), ਅਰਥਾਂ…
  42. 42 dehāntareṣu saṃkrāntiḥ parityāgo'pareṣvapi | antarmukhamukhākṣyādikramagocaracidgateḥ (ਉੱਠਦੇ ਹਨ) ਹੋਰ ਸਰੀਰਾਂ ਵਿੱਚ ਸੰਕ੍ਰਾਂਤੀ (ਪਾਰਗਮਨ), (ਆਪਣੇ ਦਾ) ਪਰਿਤਯਾਗ, (ਅਤੇ) ਹੋਰਨਾਂ ਵਿੱਚ…
  43. 43 saṃsparśatastadudbodha anyatrāpi tathā sthitiḥ | svadehe devadṛḍhatā nāgādidamanārhatā (ਮਾਤ੍ਰ) ਸੰਸਪਰਸ਼ (ਛੋਹ) ਨਾਲ (ਆਉਂਦਾ ਹੈ) ਉਸ (ਸ਼ਕਤੀ) ਦਾ ਉਦਬੋਧ (ਜਾਗ੍ਰਿਤੀ), ਅਤੇ ਉਵੇਂ ਹੀ ਹੋਰ ਥਾਂ…
  44. 44 tathā sakalarūpāṇāṃ bhāvanaiva tathā svayam | nijāntaḥ sṛṣṭibāhyasthasthūlasannidhiyogataḥ ਉਵੇਂ ਹੀ, ਸਾਰੇ ਰੂਪਾਂ ਦੀ (ਸਾਖ਼ਿਆਤਕਾਰੀ) ਭਾਵਨਾ (ਸ੍ਰਿਜਨਾਤਮਕ ਕਲਪਨਾ) ਹੀ ਹੈ — (ਜੋ) ਆਪਣੇ-ਆਪ (ਸਿੱਧ…
  45. 45 ātmano mahimā jñeyastataḥ sṛṣṭeranantatā | sthūlabhāvādavibhrāntadṛṣṭipātāttadekatām ਆਤਮਾ ਦੀ ਮਹਿਮਾ ਜਾਣਨ-ਯੋਗ ਹੈ, ਅਤੇ ਉਸ ਤੋਂ ਸ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਦੀ ਅਨੰਤਤਾ;
  46. 46 prāpito jagadaikyaṃ ca samantādavakalpate | yatra tatrāpi viśrāntilīnaṃ … ਅਤੇ (ਇਉਂ ਏਕਤਾ ਨੂੰ) ਪ੍ਰਾਪਤ ਹੋਇਆ, ਜਗਤ ਦੀ ਏਕਤਾ ਹਰ ਪਾਸੇ ਆਕਾਰ ਧਾਰ ਲੈਂਦੀ ਹੈ;
  47. 47 viśvamekasvarūpeṇa rūpeṇa pratipadyate | śivabhāvanayauṣadhyā baddhe manasi saṃsṛteḥ ਮਨੁੱਖ ਵਿਸ਼੍ਵ ਨੂੰ ਉਸ ਦੇ ਇੱਕੋ ਸਰੂਪ ਨਾਲ ਜਾਣਦਾ ਹੈ;
  48. 48 kāṣṭhakuḍyādiṣu kṣipte rasavacchivahematā | tattattattvabalāveśāt sarvavastvekarūpiṇam ਜਿਵੇਂ ਪਾਰਾ, ਜਦੋਂ ਲੱਕੜ, ਕੰਧ ਆਦਿ 'ਤੇ ਸੁੱਟਿਆ ਜਾਵੇ, (ਉਨ੍ਹਾਂ ਨੂੰ ਸੋਨੇ ਵਿੱਚ ਬਦਲ ਦਿੰਦਾ ਹੈ), ਉਵੇਂ…
  49. 49 sthairyeṇābhāvabhāvānāmātmānaṃ nirmiṇoti saḥ | svaśarīre dṛḍhā śaktiḥ prāptākṣyādividheyatām ਦ੍ਰਿੜ੍ਹਤਾ ਨਾਲ ਉਹ (ਅਭਾਵਾਂ ਤੇ ਭਾਵਾਂ) ਦੋਹਾਂ ਦਾ ਆਤਮਾ ਘੜਦਾ ਹੈ;
  50. 50 tadvadanyatra bhāvādau svātmaśaktyā kilādhipaḥ | sarvabhāveṣu sadyogātsatyatve śivatā … ਉਵੇਂ ਹੀ, ਹੋਰ ਥਾਂ ਵੀ — ਕਿਸੇ ਭਾਵ (ਵਸਤੂ) ਆਦਿ ਵਿੱਚ — (ਸਾਧਕ) ਆਪਣੇ ਆਤਮਾ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ ਨਾਲ ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ…
  51. 51 sarvakāmadughā sādhvī śivatā prasarennṛṇām | padasyārthaḥ padārthatvamitthamarthavyavasthitau ਸਭ ਕਾਮਨਾਵਾਂ ਪੂਰਨ ਕਰਨ ਵਾਲੀ ਕਲਯਾਣਕਾਰੀ ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਮਨੁੱਖਾਂ ਲਈ ਪਸਰ ਜਾਵੇਗੀ;
  52. 52 yasmātpadārthatā tulyā cittābhāvodbhavo muhuḥ | sarvatra cittābhāvena satyākāratayā … ਕਿਉਂਕਿ ਪਦਾਰਥ-ਪਨ (ਸਭ ਵਿੱਚ) ਸਮਾਨ ਹੈ, (ਉਸ ਦੇ) ਚਿੱਤ-ਵਿੱਚ-ਹੋਣ (ਚਿੱਤ-ਆਭਾਸ) ਦਾ ਉਦਭਵ ਹਰ ਥਾਂ…
  53. 53 sarvatrānubhavāvasthāprasaraḥ sārato bhavet | sarvasyaiva sthiraṃ rūpaṃ sarvākāratadātmanā ਹਰ ਥਾਂ ਅਨੁਭਵ-ਅਵਸਥਾ ਦਾ ਪਸਾਰ ਸਾਰ-ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਹੋਵੇਗਾ;
  54. 54 sarvākāre mahākāraracanā rucirācirāt | sarvatraikye sthirā rūḍhirjanyā rāgādināhatā ਸਰਵ-ਆਕਾਰ (ਚੇਤਨਾ) ਵਿੱਚ ਛੇਤੀ ਹੀ ਮਹਾ-ਆਕਾਰ ਦੀ ਰੁਚਿਰ (ਮਨੋਹਰ) ਰਚਨਾ (ਹੁੰਦੀ ਹੈ);
  55. 55 sarvasya śreyaso nūnaṃ satyānnirgatatā matā | mūle samarthatāveśo … ਹਰ ਸ਼੍ਰੇਯ (ਕਲਯਾਣ) ਦਾ ਨਿਰਗਮਨ (ਨਿਕਾਸ) ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ ਸੱਤ ਤੋਂ ਮੰਨਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ;
  56. 56 kāryo mūlasamāveśa iti jñātvā tathodayaḥ | sarvāmūrtatvatattvāsthābuddhidṛṣṭiprasaktitaḥ ਮੂਲ ਵਿੱਚ ਸਮਾਵੇਸ਼ ਕਰਨਾ ਚਾਹੀਦਾ ਹੈ;
  57. 57 samyagutpadyate'ntardhirūpaṇaṃ bhaktinirgatiḥ | matirmamatvanirmāṇamanasāṃ mahatāṃ tarām ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਉਪਜਦਾ ਹੈ ਇੱਕ ਅੰਤਰੀ ਰੂਪਣ (ਦ੍ਰਿਸ਼ਟੀਕਰਨ), ਭਗਤੀ ਦਾ ਨਿਰਗਮਨ (ਉਛਾਲ), (ਅਤੇ) ਮਤੀ…
  58. 58 prasaratyasti vijñānaṃ sarvadikkamabādhitam | mamatvamānase sādhu sādhūnāṃ saktimāgate ਪਸਰ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ਇੱਕ ਅ-ਰੁਕਿਆ ਵਿਗਿਆਨ (ਗਿਆਨ) ਜੋ ਹਰ ਦਿਸ਼ਾ ਤੱਕ ਪਹੁੰਚਦਾ ਹੈ, ਜਦੋਂ ਸੰਤਾਂ ਦਾ ਮਨ,…
  59. 59 saṃkalpaprabhavaṃ sarvaṃ jagadetadanantakam | sarvaṃ mameti nirvyūḍhe syāttadekamayo … ਇਹ ਸਾਰਾ ਅਨੰਤ ਜਗਤ (ਸ਼ਿਵ ਦੇ) ਸੰਕਲਪ ਤੋਂ ਉਪਜਦਾ ਹੈ;
  60. 60 abhimānāttathaivaiṣāṃ bhāvasargaḥ pravartate | pratyekadevagrāmasya mamatābhiniveśataḥ (ਅਜਿਹੇ) ਅਭਿਮਾਨ (ਆਤਮ-ਪਛਾਣ) ਤੋਂ, ਠੀਕ ਉਵੇਂ ਹੀ, ਇਨ੍ਹਾਂ (ਸਾਧਕਾਂ) ਲਈ ਭਾਵਾਂ ਦੀ ਸ੍ਰਿਸ਼ਟੀ…
  61. 61 divyāni tānyayatnena prasaranti samantataḥ | sāmastyena prasarpanto nirviśeṣā … ਉਹ ਦਿਵਯ (ਸ੍ਰਿਸ਼ਟੀਆਂ) ਬਿਨਾਂ ਯਤਨ ਹਰ ਪਾਸੇ ਪਸਰ ਜਾਂਦੀਆਂ ਹਨ;
  62. 62 sadā krīḍāvaśādeva kāmāḥ syuḥ sarvagocarāḥ | viśeṣamamatāveśapraveśavaśato mahān ਸਦਾ, ਕੇਵਲ ਕ੍ਰੀੜਾ (ਲੀਲਾ) ਦੇ ਵੱਸ, (ਸਾਧਕ ਦੀਆਂ) ਕਾਮਨਾਵਾਂ ਸਾਰੇ (ਵਿਸ਼ਿਆਂ) ਵਿੱਚ ਫੈਲ ਜਾਣਗੀਆਂ;
  63. 63 tanusvarūpanirmāṇāparimāṇabhavodayaḥ | śivatattve tridhābhūte svacchākālakalākale (ਉੱਠਦਾ ਹੈ) ਇੱਕ ਅਪਰਿਮਾਣ (ਅਮਾਪ) ਹੋਂਦ ਦਾ ਉਦੈ, ਜੋ ਸਰੀਰਾਂ ਤੇ ਰੂਪਾਂ ਨੂੰ ਘੜਦਾ ਹੈ, ਉਸ ਸ਼ਿਵ-ਤੱਤਵ…
  64. 64 sakale ca samāsaktastattadrūpoparūpaṇam | sāmarthye'khaṃḍasāmarthyaṃ satate jñānavīryatā ਅਤੇ, ਸਕਲ (ਅੰਸ਼ਾਂ ਦੇ ਖੇਤਰ) ਵਿੱਚ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਲੀਨ, (ਹੁੰਦਾ ਹੈ) ਇਸ-ਉਸ ਰੂਪ ਦਾ ਘੜਨਾ;
  65. 65 īśe samagrakartṛtvaṃ sarasvatyā manūttamaḥ | prameye mamatāveśānnirmiṇoti navaṃ … ਈਸ਼੍ਵਰ (ਤੱਤਵ) ਵਿੱਚ (ਟਿਕਦਾ ਹੈ) ਸਮਗ੍ਰ ਕਰਤ੍ਰਿਤਾ;
  66. 66 kalane cidghanatvaṃ syādvedane sarvacidgamaḥ | snehe tu sarvakāmatvaṃ … ਕਲਨ (ਗ੍ਰਹਿਣ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ) ਵਿੱਚ ਚਿੱਤ-ਘਨਤਾ (ਚੇਤਨਾ ਦੀ ਘਣਤਾ) ਹੋਵੇਗੀ;
  67. 67 niyame sarvayamanaṃ kaivalyaṃ pralayākale | svātmano hyaniruddhārthā nirupādhivibhūtikā ਨਿਯਮ (ਸੰਯਮ ਦੀ ਸ਼ਕਤੀ) ਵਿੱਚ ਸਭ ਨੂੰ ਵੱਸ ਕਰਨਾ;
  68. 68 sarvākārābhimānena mametidṛḍhasaktinā | sarvākārasamāpattiranantaivopajāyate ਸਾਰੇ ਆਕਾਰਾਂ ਨਾਲ ਆਤਮ-ਅਭਿਮਾਨ ਨਾਲ, 'ਇਹ ਮੇਰਾ ਹੈ' ਦੀ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ ਆਸਕਤੀ ਨਾਲ, ਸਾਰੇ ਆਕਾਰਾਂ ਦੀ ਪ੍ਰਾਪਤੀ…
  69. 69 naitacchāstraṃ vinā proktaṃ kāyākāreṇa kāyikam | jalena jalarūpaṃ … ਇਹ ਸ਼ਾਸਤ੍ਰ ਤੋਂ ਬਿਨਾਂ ਨਹੀਂ ਕਿਹਾ ਗਿਆ: ਕਿ ਜੋ ਸਰੀਰ ਨਾਲ ਸੰਬੰਧਿਤ ਹੈ (ਉਹ) ਸਰੀਰ-ਆਕਾਰ (ਧਾਰਨ ਕਰਕੇ…
  70. 70 sarvavyāptyā snehapūrṇaṃ stryādikāyātmacintanāt | jagadvidheyatāmeti kimutaikaśarīrakam ਸਰਵ-ਵਯਾਪਤੀ ਨਾਲ, ਇਸਤ੍ਰੀ ਆਦਿ ਦੇ ਸਨੇਹ-ਪੂਰਨ ਸਰੀਰ ਨੂੰ ਆਪਣਾ ਆਤਮਾ ਚਿੰਤਨ ਕਰਨ ਤੋਂ — (ਸਾਰਾ) ਜਗਤ…
  71. 71 sarvamasmīti ruciraṃ rūpamātmani cintayan | ahameva matparo na … ਆਪਣੇ ਵਿੱਚ ਇੱਕ ਰੁਚਿਰ (ਮਨੋਹਰ) ਰੂਪ ਨੂੰ (ਇਸ ਭਾਵ ਨਾਲ) ਚਿੰਤਨ ਕਰਦਿਆਂ ਕਿ 'ਮੈਂ ਸਭ ਹਾਂ', (ਅਤੇ) 'ਮੈਂ…
  72. 72 sarvasmin mayi kasyāpi kāyaṃ dhyāyan jugupsitam | mamaivāsau … ਜਦੋਂ ਮੈਂ ਸਭ ਹਾਂ, (ਤਾਂ) ਕਿਸੇ ਦੇ ਸਰੀਰ ਨੂੰ ਘ੍ਰਿਣਿਤ ਵਜੋਂ ਧਯਾਨ ਕਰਦਿਆਂ — ਉਹੀ (ਜੋ) ਮੇਰਾ (ਅੰਸ਼)…
  73. 73 vyāpakatve śatrudehaṃ svaṃ bhramantaṃ vicintayet | vidrutaṃ karabhārūḍhaṃ … (ਵਯਾਪਤੀ ਦੀ ਅਵਸਥਾ ਵਿੱਚ), ਮਨੁੱਖ ਨੂੰ ਸ਼ੱਤਰੂ ਦੇ ਸਰੀਰ ਨੂੰ ਆਪਣਾ, ਭਟਕਦਾ, ਭੱਜਦਾ, ਊਠ 'ਤੇ ਚੜ੍ਹਿਆ…
  74. 74 vyāptaṃ kiñcidripordehaṃ madīyaṃ saṃharāmyaham | jaḍarūpo bhavāmīti cintayā … (ਇਸ ਭਾਵ ਨਾਲ ਕਿ) 'ਮੈਂ ਸ਼ੱਤਰੂ ਦੇ ਸਰੀਰ ਨੂੰ — ਜੋ (ਮੇਰੇ ਦੁਆਰਾ) ਵਯਾਪਤ ਤੇ (ਇਉਂ) ਮੇਰਾ ਹੈ — ਸੰਹਾਰ…
  75. 75 vyāptidārḍhye naktamekaṃ candraṃ vātmānamutthitam | vicintya prasravantaṃ ke … ਜਦੋਂ (ਮਨੁੱਖ ਦੀ) ਵਯਾਪਤੀ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ ਹੋਵੇ, ਆਪਣੇ-ਆਪ ਨੂੰ ਰਾਤ ਵੇਲੇ ਇੱਕ ਉਦਿਤ ਚੰਦ੍ਰਮਾ ਵਜੋਂ ਕਿਸੇ ਦੇ…
  76. 76 cittattvaṃ cintayan rūpaṃ vyāpakaṃ vākhilātmasu | avināśyekapiṇḍe vā … ਚਿੱਤ-ਤੱਤਵ ਦਾ ਚਿੰਤਨ ਕਰਦਿਆਂ — ਉਸ ਦੇ ਰੂਪ ਨੂੰ ਸਾਰੀਆਂ ਆਤਮਾਵਾਂ ਵਿੱਚ ਵਯਾਪਕ ਵਜੋਂ, ਜਾਂ ਇੱਕ…
  77. 77 sravatkṛṣṇāmṛtaṃ meghamātmopari nijātmakam | dhyāyato bālamātmānaṃ sā jarā … ਜੋ (ਮਨੁੱਖ) ਆਪਣੇ ਉੱਪਰ ਇੱਕ ਬੱਦਲ ਦਾ ਧਯਾਨ ਕਰਦਾ ਹੈ, ਜੋ ਗੂੜ੍ਹਾ (ਕਾਲਾ) ਅੰਮ੍ਰਿਤ ਵਰਸਾਉਂਦਾ ਹੈ (ਅਤੇ)…
  78. 78 dhyānaṃ nāmātra yatsarvaṃ sarvākāreṇa lakṣyate | bhāvanācakṣuṣā sādhvī … ਇੱਥੇ ਜਿਸ ਨੂੰ ਧਯਾਨ ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ਉਹ ਉਹੀ ਹੈ ਜਿਸ ਨਾਲ ਸਭ ਕੁਝ ਆਪਣੇ ਸਰਵ-ਆਕਾਰ ਵਿੱਚ ਭਾਵਨਾ…
  79. 79 yena yenendriyeṇārtho gṛhyate tatra tatra sā | śivatā … ਜਿਸ-ਜਿਸ ਇੰਦ੍ਰੀ ਨਾਲ ਕੋਈ ਅਰਥ (ਵਸਤੂ) ਗ੍ਰਹਿਣ ਕੀਤੀ ਜਾਂਦੀ ਹੈ, ਉੱਥੇ-ਉੱਥੇ ਉਹ ਸਤਯ ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਵੇਖੀ…
  80. 80 yasyāṃ yasyāṃ pratītau tu śivo'smīti manogamaḥ | tasyāṃ … ਜਿਸ-ਜਿਸ ਪ੍ਰਤੀਤੀ (ਗਿਆਨ) ਵਿੱਚ 'ਮੈਂ ਸ਼ਿਵ ਹਾਂ' ਇਹ ਭਾਵ ਮਨ ਵਿੱਚ ਉੱਠਦਾ ਹੈ — ਉਸੇ ਚਿੰਤਾ (ਚਿੰਤਨ)…
  81. 81 yasminnarthe sadātyāgo gacchatastiṣṭhato'pivā | dhāvataḥ khādato vāpi sa … ਜਿਸ-ਕਿਸੇ ਅਰਥ (ਵਸਤੂ) ਪ੍ਰਤੀ, ('ਮੈਂ ਸ਼ਿਵ ਹਾਂ' ਦੇ ਨਿਸ਼ਚੇ ਦਾ) ਇੱਕ ਨਿਰੰਤਰ ਅ-ਤਯਾਗ — ਚਲਦੇ ਜਾਂ…
  82. 82 bhāvite'bhāvite vāpi śivatve śivataiva me | sarvadā pitṛmātrāditaulyadārḍhyena … ਚਾਹੇ (ਮੇਰੀ) ਸ਼ਿਵ-ਤਾ (ਧਯਾਨ ਵਿੱਚ) ਭਾਵਿਤ ਕੀਤੀ ਜਾਵੇ ਜਾਂ ਨਾ, ਮੇਰੀ ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਹੀ ਹੈ, ਸਦਾ;
  83. 83 tathāpi kośahemādisādṛśyaṃ yogasatyatā | śivo'smīti madicchātaḥ sarvabhāvapravartanam ਫਿਰ ਵੀ, ਯੋਗ ਦੀ ਸਤਯਤਾ (ਪ੍ਰਮਾਣੀਕਰਨ) ਕੋਠੀ (ਕੁਠਾਲੀ) ਵਿੱਚ ਸੋਨੇ ਆਦਿ (ਨੂੰ ਪਰਖਣ) ਵਾਂਗ ਹੈ: 'ਮੈਂ…
  84. 84 ata eva śivaḥ sarvamiti yogo'tha cetasi | santataṃ … ਇਸੇ ਕਰਕੇ, 'ਸ਼ਿਵ ਸਭ ਹੈ' ਇਸ ਰੂਪ ਵਿੱਚ ਯੋਗ ਫਿਰ ਮਨ ਵਿੱਚ ਨਿਰੰਤਰ (ਮੌਜੂਦ ਰਹਿੰਦਾ ਹੈ) — (ਸ਼ਿਵ ਦੀ)…
  85. 85 aniruddho japo'styeva sarvāvasthāsvasau japaḥ | nānākāraiḥ sadā kurvannudayan … ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ ਇੱਕ ਅ-ਰੁਕਿਆ ਜਪ ਹੈ;
  86. 86 abhyāsenāsmi so'pyatra japaḥ parama ucyate | saṃkalpāñjanayannasmi sthitaḥ … (ਇਸ) ਅਭਯਾਸ ਨਾਲ, 'ਮੈਂ ਉਹ ਹਾਂ' ਵੀ — ਇਹ ਇੱਥੇ ਪਰਮ ਜਪ ਕਿਹਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ;
  87. 87 so hi nāma japo jñeyaḥ satyādistrividho hi saḥ … ਉਹੀ ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ ਜਪ ਵਜੋਂ ਜਾਣਨ-ਯੋਗ ਹੈ, (ਅਤੇ) ਉਹ ਸਤਯ ਆਦਿ ਤੋਂ ਆਰੰਭ ਹੋ ਕੇ ਤਿੰਨ-ਵਿਧ ਹੈ। ਨਾ ਮੇਰੇ…
  88. 88 pratipattyānayā snānaṃ nirmalīkaraṇaṃ matam | duḥkhe vāpi sukhe … ਇਸ ਪ੍ਰਤਿਪੱਤੀ (ਪ੍ਰਤੀਤੀ) ਨਾਲ, ਸਨਾਨ ਨੂੰ ਨਿਰਮਲ-ਕਰਣ (ਸ਼ੁੱਧ ਕਰਨਾ) ਮੰਨਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ — ਚਾਹੇ ਦੁੱਖ…
  89. 89 śivo'smītimanohlādo jalasnānaṃ paraṃ matam | cinnirmalā tanmayaṃ hi … 'ਮੈਂ ਸ਼ਿਵ ਹਾਂ' (ਇਸ ਭਾਵ) ਵਿੱਚ ਮਨ ਦਾ ਆਹਲਾਦ (ਪ੍ਰਸੰਨਤਾ) ਪਰਮ ਜਲ-ਸਨਾਨ ਮੰਨਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹੈ;
  90. 90 ityāsthājalaśaucena śuddhisnānaṃ tathoditam | sarvabhāvāḥ śivākārā antarbhūtāḥ śivānale ਇਸ ਪ੍ਰਕਾਰ (ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ) ਆਸਥਾ ਦੇ ਜਲ ਵਿੱਚ ਸ਼ੁੱਧੀ ਨਾਲ, ਸ਼ੁੱਧੀ-ਸਨਾਨ ਇਉਂ ਕਿਹਾ ਗਿਆ;
  91. 91 so'haṃ śivaḥ sutṛpto'smi homa ityuditaḥ paraḥ | atrākāre … 'ਮੈਂ ਉਹ ਸ਼ਿਵ ਹਾਂ, ਮੈਂ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਸੰਤੁਸ਼ਟ ਹਾਂ' — ਇਉਂ ਪਰਮ ਹੋਮ ਕਿਹਾ ਗਿਆ;
  92. 92 tasmādasmi nirākāṃkṣastṛptyānyo homa īdṛśaḥ | pūjanānnāsti me tuṣṭirnāsti … ਇਸ ਲਈ ਮੈਂ ਨਿਰ-ਆਕਾਂਕਸ਼ (ਇੱਛਾ-ਰਹਿਤ) ਹਾਂ;
  93. 93 pūjakairavibhedena sadā pūjeti pūjanam | atrākāre ca me … ਪੂਜਕਾਂ ਨਾਲ ਅਭੇਦ ਵਿੱਚ (ਹੁੰਦੇ ਹੋਏ), ਸਦਾ ਪੂਜਾ ਹੈ — ਇਹੀ (ਸੱਚਾ) ਪੂਜਨ ਹੈ;
  94. 94 liṃgādike pūjito'smi sadā pūjeti vā sthitā | pūjakaḥ … 'ਲਿੰਗ ਆਦਿ ਵਿੱਚ ਮੈਂ ਹੀ ਪੂਜਿਆ ਜਾਂਦਾ ਹਾਂ' — ਜਾਂ ਇਉਂ ਸਦਾ ਪੂਜਾ ਟਿਕੀ ਹੋਈ ਹੈ;
  95. 95 kimetenātmabhāvena tṛptyā vā parapūjanam | sarvākāreṣu bhogyena yajanaṃ … ਇਸ ਆਤਮ-ਭਾਵ ਨਾਲ ਜਾਂ (ਇਸ) ਤ੍ਰਿਪਤੀ ਨਾਲ, ਕਿਸੇ (ਮੰਨੇ ਹੋਏ) ਪਰ (ਦੂਜੇ) ਦਾ ਪੂਜਨ ਕਰਨ ਦੀ ਕੀ ਲੋੜ?
  96. 96 bhuñje'haṃ yatra tatrāpi bhogalagnaḥ pratītitaḥ | śivo'smi sādhanāviṣṭaḥ … ਮੈਂ ਭੋਗ ਕਰਦਾ ਹਾਂ, ਜਿੱਥੇ-ਕਿੱਥੇ ਵੀ, ਭੋਗ ਵਿੱਚ ਲੀਨ ਹੁੰਦਾ ਹੋਇਆ, (ਇਸ) ਪ੍ਰਤੀਤੀ ਨਾਲ: 'ਮੈਂ ਸ਼ਿਵ…
  97. 97 śiva evānayā sthityā satyayā yāga uttamaḥ | yena … ਇਸ ਸਤਯ ਦ੍ਰਿਸ਼ਟੀਕੋਣ ਨਾਲ ਸ਼ਿਵ ਹੀ ਪਰਮ ਯਾਗ (ਯੱਗ) ਹੈ;
  98. 98 sa mayā kriyate yāgaḥ śivatvādyāga uttamaḥ | śivaṃ … ਉਹ ਯਾਗ ਮੇਰੇ ਦੁਆਰਾ ਕੀਤਾ ਜਾਂਦਾ ਹੈ, (ਅਤੇ) ਸ਼ਿਵ ਹੋਣ ਕਰਕੇ ਉਹ ਪਰਮ ਯਾਗ ਹੈ। 'ਮੈਂ ਸ਼ਿਵ ਨੂੰ ਜਾਂਦਾ…
  99. 99 bhinno'pyabhinna evāsmi śiva itthaṃ viceṣṭanam | śivo bhoktā … ਭਾਵੇਂ (ਪ੍ਰਤੱਖ ਰੂਪ ਵਿੱਚ) ਭਿੰਨ, ਮੈਂ ਨਿਸ਼ਚੇ ਹੀ ਅਭਿੰਨ ਹਾਂ, (ਸ਼ਿਵ ਹੋਣ ਕਰਕੇ) — ਇਉਂ ਹੈ ਸਾਰੀ…
  100. 100 bhuktvodeti śivāvasthā sthitetthaṃ bhoktṛrūpatā | śivaḥ kartā śivaḥ … ਭੋਗ ਕਰਕੇ, ਸ਼ਿਵ-ਅਵਸਥਾ ਉਦਿਤ ਹੁੰਦੀ ਹੈ;
  101. 101 śiva eva phalāvasthā vyāpāra iti sādhuṣu | bhāvanākaraṇābhyāṃ … ਸ਼ਿਵ ਹੀ ਫਲ-ਅਵਸਥਾ ਹੈ, (ਅਤੇ) ਵਯਾਪਾਰ (ਕ੍ਰਿਆ ਵੀ) — ਇਉਂ ਸਾਧੂ (ਸਾਧਕਾਂ) ਵਿੱਚ (ਹੈ)। ਜੋ ਸਦਾ…
  102. 102 yathā tathā pratiṣṭhāmaḥ prabuddhasyeti vartanam | yaddṛśyaṃ yacca … 'ਜਿਸ ਵੀ ਪ੍ਰਕਾਰ (ਅਸੀਂ ਹਾਂ), ਅਸੀਂ (ਫਿਰ ਵੀ ਸ਼ਿਵ ਵਿੱਚ) ਟਿਕੇ ਰਹਿੰਦੇ ਹਾਂ' — ਇਹੋ ਜਿਹਾ ਹੈ ਪ੍ਰਬੁੱਧ…
  103. 103 yacchrāvyaṃ tacchivavyaktestacchivatvena saṃśritaḥ | gamye grāhye tathā vācye … — ਜੋ ਸ਼੍ਰਾਵਯ (ਸੁਣਨ-ਯੋਗ) ਹੈ, ਉਹ — (ਸਭ) ਸ਼ਿਵ ਦੀ ਅਭਿਵਯਕਤੀ ਤੋਂ — ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਵਜੋਂ ਅੰਗੀਕਾਰ ਕੀਤਾ…
  104. 104 sthite śivatve baddhāstho bhavet sarvagataḥ śivaḥ | mantavye … ਜਦੋਂ ਸ਼ਿਵ-ਤਾ ਸਿੱਧ ਹੋ ਜਾਵੇ, ਤਾਂ ਨਿਸ਼ਚੇ ਵਿੱਚ ਦ੍ਰਿੜ੍ਹ (ਜਨ) ਸਰਵ-ਵਯਾਪੀ ਸ਼ਿਵ ਬਣ ਜਾਂਦਾ ਹੈ — ਜੋ…
  105. 105 sukhe duḥkhe vimohe ca sthito'haṃ paramaḥ śivaḥ | … ਸੁਖ ਵਿੱਚ, ਦੁੱਖ ਵਿੱਚ, ਅਤੇ ਵਿਮੋਹ (ਮੋਹ) ਵਿੱਚ, ਮੈਂ ਪਰਮ ਸ਼ਿਵ (ਵਜੋਂ) ਟਿਕਿਆ ਹਾਂ;
  106. 106 bhavati śivamayātmā sarvabhāvena sarvaḥ ਹਰ ਕੋਈ, (ਆਪਣੇ) ਸਭ ਹੋਣ ਕਰਕੇ, ਉਹ ਬਣ ਜਾਂਦਾ ਹੈ ਜਿਸ ਦਾ ਆਤਮਾ ਸ਼ਿਵ-ਮਯ ਹੈ।
  107. 107 śaivādīni rahasyāni pūrvamāsanmahātmanām | ṛṣīṇāṃ vaktrakuhare teṣvevānugrahakriyā ਸ਼ੈਵ ਆਦਿ ਰਹੱਸਯ (ਗੁਪਤ ਉਪਦੇਸ਼) ਪਹਿਲਾਂ ਮਹਾਤਮਾ ਰਿਸ਼ੀਆਂ ਦੇ ਮੁਖਾਂ ਦੇ ਕੁਹਰ (ਖੋੜ) ਵਿੱਚ (ਟਿਕੇ) ਸਨ;
  108. 108 kalau pravṛtte yāteṣu teṣu durgamagocare | kalāpigrāmapramukhe samucchinne … ਜਦੋਂ ਕਲਿਯੁਗ ਪ੍ਰਵ੍ਰਿੱਤ ਹੋਇਆ, ਅਤੇ ਉਹ (ਰਿਸ਼ੀ) ਕਲਾਪ ਗ੍ਰਾਮ ਦੀ ਅਗਵਾਈ ਵਾਲੇ ਇੱਕ ਦੁਰਗਮ (ਅਪਹੁੰਚ)…
  109. 109 kailāsādrau bhraman devo mūrtyā śrīkaṃṭharūpayā | anugrahāyāvatīrṇaścodayāmāsa bhūtale — ਦੇਵ, ਕੈਲਾਸ ਪਰਬਤ 'ਤੇ ਸ਼੍ਰੀਕੰਠ ਦੇ ਰੂਪ ਵਾਲੀ ਮੂਰਤੀ ਨਾਲ ਭ੍ਰਮਣ ਕਰਦਾ ਹੋਇਆ, ਅਨੁਗ੍ਰਹ ਲਈ ਅਵਤੀਰਣ…
  110. 110 muniṃ durvāsasaṃ nāma bhagavānūrdhvaretasam | nocchidyeta yathā śāstraṃ … (ਉਸ ਨੇ) ਊਰਧ੍ਵਰੇਤਾ (ਬ੍ਰਹਮਚਾਰੀ) ਮੁਨੀ, ਜਿਸ ਦਾ ਨਾਮ ਦੁਰਵਾਸਾ ਸੀ, (ਨੂੰ ਆਦੇਸ਼ ਦਿੱਤਾ, ਇਹ ਕਹਿੰਦੇ…
  111. 111 tataḥ sa bhagavān devādādeśaṃ prāpya yatnavān | sasarja … ਤਦ ਉਸ ਭਗਵਾਨ (ਦੁਰਵਾਸਾ) ਨੇ, ਦੇਵ ਤੋਂ ਆਦੇਸ਼ ਪ੍ਰਾਪਤ ਕਰਕੇ, ਯਤਨ-ਪੂਰਵਕ, ਇੱਕ ਮਾਨਸ ਪੁੱਤਰ ਦੀ…
  112. 112 tasmin saṃkramayāmāsa rahasyāni samantataḥ | so'pi gatvā guhāṃ … ਉਸ ਵਿੱਚ ਉਸ ਨੇ ਰਹੱਸਯਾਂ ਨੂੰ ਪੂਰੀ ਤਰ੍ਹਾਂ ਸੰਕ੍ਰਮਿਤ (ਸੰਚਾਰਿਤ) ਕਰ ਦਿੱਤਾ;
  113. 113 tannāmnā cihnitaṃ tatra sasarja manasā sutam | khamutpapāta … ਉੱਥੇ ਉਸ ਨੇ ਆਪਣੇ ਮਨ ਨਾਲ ਇੱਕ ਪੁੱਤਰ ਦੀ ਸ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਕੀਤੀ ਜੋ ਉਸ (ਤ੍ਰਯੰਬਕ) ਨਾਮ ਨਾਲ ਚਿੰਨ੍ਹਿਤ ਸੀ;
  114. 114 siddhastadvatsutotpattyā siddhā evaṃ caturdaśa | yāvatpañcadaśaḥ putraḥ sarvaśāstraviśāradaḥ (ਹਰੇਕ) ਉਵੇਂ ਹੀ ਪੁੱਤਰ ਦੀ ਉਤਪੱਤੀ ਨਾਲ ਸਿੱਧ (ਹੋਇਆ);
  115. 115 sa kadācillokayātrāmāsīnaḥ prekṣate tataḥ | bahirmukhasya tasyātha brāhmaṇī … ਉਹ, ਕਿਸੇ ਵੇਲੇ ਬੈਠਾ ਹੋਇਆ, ਲੋਕ-ਯਾਤ੍ਰਾ (ਸੰਸਾਰ ਦੀ ਚਾਲ) ਨੂੰ ਵੇਖਦਾ ਹੈ;
  116. 116 rūpayauvanasaubhāgyabandhurā sā gatā dṛśam | dṛṣṭvā tāṃ lakṣaṇairyuktāṃ … ਉਹ, ਰੂਪ, ਜਵਾਨੀ ਤੇ ਸੁਭਾਗ ਨਾਲ ਮਨੋਹਰ, ਉਸ ਦੀ ਦ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਵਿੱਚ ਆਈ;
  117. 117 sadharmacāriṇīṃ samyaggatvā tatpitaraṃ svayam | arthayitvā brāhmaṇīṃ tāmānayāmāsa … — (ਆਪਣੀ) ਧਰਮ ਅਨੁਸਾਰ ਪਤਨੀ ਵਜੋਂ;
  118. 118 brāhmaṇena vivāhena tato jātastathāvidhaḥ | tena yaḥ sa … ਉਸ ਬ੍ਰਾਹਮਣ ਵਿਵਾਹ ਨਾਲ ਫਿਰ ਉਸੇ ਪ੍ਰਕਾਰ (ਸਿੱਧ) ਦਾ ਜਨਮ ਹੋਇਆ;
  119. 119 nāmnā sa saṃgamādityo varṣādityo'pi tatsutaḥ | tasyāpyabhūt sa … ਨਾਮ ਨਾਲ ਉਹ ਸੰਗਮਾਦਿਤਯ ਸੀ;
  120. 120 ānandasaṃjñakastasmādudbabhūva tathāvidhaḥ | tasmādasmi samudbhūtaḥ somānandākhya īdṛśaḥ ਉਸ ਤੋਂ ਉਸੇ ਪ੍ਰਕਾਰ ਦਾ (ਇੱਕ) ਉਪਜਿਆ, ਜਿਸ ਦਾ ਨਾਮ ਆਨੰਦ ਸੀ;
  121. 121 karomi sma prakaraṇaṃ śivadṛṣṭyabhidhānakam | evameṣāṃ tryambakākhyā terambā … ਮੈਂ ਸ਼ਿਵਦ੍ਰਿਸ਼ਟੀ ਨਾਮ ਵਾਲਾ (ਇਹ) ਪ੍ਰਕਰਣ (ਗ੍ਰੰਥ) ਰਚਿਆ ਹੈ। ਇਉਂ ਇਨ੍ਹਾਂ (ਵੰਸ਼-ਧਾਰਕਾਂ) ਦੀ…
  122. 122 sthitā śiṣyapraśiṣyādyairvistīrṇā maṭhikoditā | tadevametadvihitaṃ mayā prakaraṇaṃ manāk — ਉਸ ਨਾਮ ਵਾਲੀ ਮਠਿਕਾ (ਵੰਸ਼-ਆਸ਼੍ਰਮ), ਜੋ ਸ਼ਿਸ਼੍ਯਾਂ, ਪ੍ਰਸ਼ਿਸ਼੍ਯਾਂ ਆਦਿ ਦੁਆਰਾ ਟਿਕੀ ਤੇ ਵਿਸਤੀਰਣ…